Alkotok. Hálás és büszke vagyok, hogy tehetem e szent folyamatot.
Ilyenkor a Forrás rezdüléseként lélegzem, s kezem vele mozdul, üzenetei formába rendeződnek.
A színek, a jelek az Ő varázslatai.
Átadom magam. Közvetítem.
Új mesét szövök az Isten színeiből,
hol az Ég vásznán galaxisok álmodnak,
és a csendben pulzál a Mindenség.
Arany fények ébrednek,
szent mintákon át lélegez a rend,
Nap és Hold egy körben dobban
és köréjük gyűlnek a világok.
Bolygók minőségei rezdülnek,
külön dallamok, külön fények,
mégis egy ritmusban énekelnek,
együttműködésben léteznek.
A Forrás tekintete kapuvá válik,
lát és láttat,
Önmagára bennünk emlékezik,
Magasságokba juttat.
Tér-idő széthull,
és ami volt, ami lesz, eggyé simul.
Együtt lélegzik, s létezik minden,
együtt éreznek ők a mindent átható szeretetben.
Szeretettel létezem,
Szilvia Sándor
Egységre Hangoló Test-Lélek-Szellem Központ
