Élt egyszer egy ErdőEmber, aki átutazóként érkezett e földi létbe, hogy megtanuljon még pár dolgot lelkének teljességéhez.
Mindig céltudatos volt, átlátta az életet és az embereket, minden szituációt. Tökéletességre törekedett mindenben, könnyen ismerkedett, de kapcsolataiban túlvállalta önmagát, segítő szándékkal az irányítást akarva akaratlanul is átvette mindenhol. Minden nap egyre súlyosabbnak érezte magát, vágyta az emberek társaságát, vágyta, hogy elfogadják, s mégis teherként élte meg kapcsolódásait. Ilyenkor a Zöld Ember, az Erdők Ura magához hívta, hogy emlékeztesse valódi önmagára, amit mindig elfeled mások szolgálatában.
A titkok kertjében, az Isten adta természetben megáll számára az idő, a tér kitágul, s mégis meglát minden makroegységet a mikrokozmoszban. Meglátja, megérzi ahogy a FöldAnya szíve dobban minden apró élőlényben.
Oduk mélyén színes gombák szinte láthatatlan varázsporral hintik be sétája közben. Beszélnek hozzá, üdvözlik. A fák ágaikkal átkarolják, hogy figyelmeztessék sosincs egyedül. A kövek, s kristályok fényükkel ázrezegtetik, hogy ne feledje eredetét. A fű, s az aljnövényzet puha takarója meleget ad, mikor fázik az emberek között.
Itt kapcsolódva az Erdők Urával, ereje visszatér hozzá, belső látása kitisztul, szívének teherbírása újra megsokszorozódik. Felkészül, s visszatér az emberek közé.
S ha jól figyelt, tudja, hogy akarás nélkül tenni könnyed és örömteli. Szeretettel kísérni valakit az útján nem egyenlő az út és a feladatok átvállalásával. Létezni olyan mint lélegezni, áramló körforgás, csupán elengedés és befogadás, mely egymást feltételezi.
Üzenet:

Itt az idő elengedni a mérgező kapcsolataid, s a nyomást hozó munkáid, s mindazt amiben nem érzed szíved megnyugvását.
Öleld magadhoz azokat az embereket, s feladatokat, melyek ugyanazt az érzetet és békét hozzák benned, mint az erdő zöldje, a titkai és kincsei.
Légy Te magad olyan, mint az Erdők Ura, irányítás és akarat nélküli vezetőként, aki a magasabb isteni rend lüktetésre lép együtt a Mindenséggel.
Élj belső látásoddal, bölcsességeddel, s ha kell szüless újjá százszor, mint a természet.
Fogadd el, hogy van zajló és madárfüttytől hangos nyár és nem elkerülhető az elmúlás az ősszel. A levelek is lehullanak, s az emberek is elmennek, mikor itt az idő. S a hosszú csendes, megpihenő tél után mindig eljő a tavasz, a virágok elbűvölő szépségével, s buja illatával. A körforgás, s az áramlás megtapasztalása a legfontosabb feladatod, nem létezhetsz írott szabályok szerint, csakis a természet, s a Forrás rendje szerint, melynek dallamát sejtjeid tudják, szíved sejteti és játssza, lépteid akaratlanul is az ütemre lépnek. Légy Te a zenekar, s Isten a karmester, égi muzsikátok varázsolja el az embereket, s emelje a Földet, legyen minden tettedben öröm, hisz földi létezésünk legfontosabb feladata, az öröm és a harmónia megélése.
A képen az életfád látható, ami nem más mint egy Kőrisfa, mely a germán és kelta világokba repít vissza. Az ott tanult és feléledt tudásod, most is szükségszerű, emlékezz rá a kép rezgése által.
Segítő vagy, aki éles eszű, s valóban átlát mindent, hamarabb, mint a társai. Élj azzal a tudással, hogy hallod a növények(különösen a gombák) és ásványok üzenetét, érzed rezgésüket. Add át szépségüket és gyógyító erejüket másoknak is.
A kőrisfa a keltáknál a Világfa, mely összeköti az eget és a földet. A különböző világok között egyensúlyt teremt, átjárhatóvá teszi a világokat.
A lomb az Égi világ, a Hold és a Nap, a csillagok. Az Istenek és a Mágia helye. A tudás, a bölcsesség, az intuíció őrzője.
A törzs a jelen földi világot ábrázolja, bőséggel, jóléttel, az élet kincseivel.
S a gyökerek az alsóbb vagy alvilágot mutatják meg. Az ősök, a halál, az eltemetett múlt itt rejtőzik.
Képes vagy a fád segítségével e világokat megismerni, bejárni, átjárást biztosítani másoknak is, akik emlékezni kívánnak eredetükre.
Merülj el kőrisfáddal, az Erdők Urával a végtelen világban, s élj a lehetőségeiddel.
💚🌿🌳🌴🌲🍄🌀💚
Köszönöm szépen, hogy megalkothattam ezt képekben számodra. Jó utazást Neked, ErdőEmber!
Szilvia Sándor
Egységre Hangoló Baráti Kör