Átutazó

Lélektérkép átutazó lemúria emlék
A Föld nevű bolygóra érkeztem,
S éreztem, hogy szívem dobban,
A múltamra nem emlékezem,
De az isteni láng bennem lobban.
Az éltető buja, bőséges Föld,
Egy átutazó részére meghökkentő,
Gyökerem, mit eresztettem megköt,
De vérem és szívem lüktető.
Lemúria rég elveszett, mégis itt él,
Bennem és sejteimben játszó
Forrás fénye ide is elkísértél,
Igy lett végtelen létem átlátszó.
A Mindenség egységben van bennem,
A végtelen spirálon halad a lényem,
Pillanatokra megpihenek az egészben,
S tovaszököm a fénnyel a végtelenségben.


Ha készen állsz befogadni a saját egyéni üzeneted, keress bátran, elkészítem a Lélektérképed. 💜