Döntöttem, magamat választom. Itt vagyok a mostban, testben, lélekben és szellemben egyaránt.
Mélyre merültem, hogy a szent megmerítkezés által megtisztuljak túlhordott terheimtől, s a figyelmemet elvonó személyektől. Ezennel újra eggyé válok teljes valómmal, már nem különül el a test a lélektől, a bölcs szellem már itt van bennem, hallom útmutatását.
Újjászületek. A fény és az árnyék szövetségre lép bennem.
A mélység csendjében megleltem a kincseim, újjászülettem, elengedtem, ami nem hozzám tartozik. A mélyből a felszínre érkeztem, lebegek, s a Forrás fényében megmerítkezve, az Ég és a Föld találkozási horizontján feloldódom, testem könnyű, lelkem szárnyal, az isteni szellem áthatja magomat. Én, én vagyok.
Meglovagolom a hullámokat, együtt áramlok a vízzel, szabadon engedem az érzéseim: könnyeimet és mosolyomat egyaránt. Megélem a teljességet, a vízzel eggyé válok. A mederben haladok az isteni rend szerint, de tudom és hiszem, hogy a medret én alakítom a Forrás erejével, a víz rezgésével, az érzéseim által. Élek az elém áramló lehetőségekkel, s megengedem, hogy alakítsanak, pont azzá, amivé lennem kell.
Egy cseppje vagyok csupán e víztömegnek, mégis én vagyok maga a víz minden egyes cseppjével.
Érzem és tudom, hogy szabadon áramolhatok az érzéseimmel, szívem ütemével. Megélem az együttműködést, az áramlást.
Megélem az egységet, s az Isteni vezetést. Tudom, hogy minden érettem van.
Hála
